Van egy hiányzó név a családfámon. Nem egy sok száz évvel ezelőtt élt ősé, akiről már senki sem tudhat semmit. Hanem az édesanyám vér szerinti édesapjáé. Egy olyan nagyapáé, akinek a történetét hosszú évtizedek óta szeretném megismerni.
Édesanyámat egészen kicsi korában örökbe fogadták. A származásáról azonban maradtak megválaszolatlan kérdések. Ki volt a vér szerinti édesapja? Mit tudhatott róla az édesanyja? Milyen családi történet vezetett az örökbefogadásig? Ezekre a kérdésekre most, családfakutatásba kezdve próbálok közelebb kerülni a válaszokhoz.
Ha te is őrzöl egy hiányzó nevet a szívedben, tudod, milyen az, amikor egy kérdés évtizedekig nem hagy nyugodni. Ha a családodban örökbefogadás vagy ismeretlen szülő van, a keresést a legbiztosabb eseménynél érdemes kezdeni: az eredeti születési anyakönyvi bejegyzésnél és az örökbefogadás idejéből megmaradt iratoknál. Mellette sokat segít az idős családtagok emlékezete és egy DNS-teszt. Egy egyező név még nem bizonyíték, az évszámok, a testvérek és az anyakönyvek együtt rajzolják ki az igazi embert.
Egy papírlapnyi adatból indultunk
Először azt írtam össze, amit biztosan tudtam: a saját születési adataimat, a szüleim nevét, az ismert nagyszülőket. Aztán jöttek az apró bizonytalanságok. A nagyapámnak, az édesapámnak és az öcsémnek ugyanaz a keresztneve. Ha csak a nevet nézzük, könnyű volna összekeverni három különböző embert. Egy régi családfa-bejegyzésben így külön kellett tisztáznunk, hogy az egyik F. S. nem az édesapám, hanem a nagyapám volt.
Már itt megtanultam valamit: a családfakutatásban egy egyező név még nem rokoni bizonyíték. Az évszámok, a házastársak, a testvérek és az eredeti anyakönyvek együtt tesznek felismerhetővé egy embert.
A nagymamám két neve és egy régi szobrász emléke
Az apai nagymamám történetében már a keresztnév is kérdésessé vált. Júliaként emlékeztem rá, de a családban Irénkének hívatta magát. Ebből két kutatási változat lett, nem egy gyors, bizonytalan döntés. Közben eszembe jutott egy G. J. monogramú szobrászművész is, akiről úgy őrizte meg a családi emlékezet, hogy rokonunk volt.
Megkerestük a művész életrajzi adatait, de ez még nem jelentette azt, hogy bizonyítottuk a nagymamámhoz fűződő kapcsolatát. Ahhoz a születési anyakönyv, a szülők neve, majd az azonos szülőpár gyermekeinek bejegyzései kellenek. Így lehet eljutni az emlékezett „Józsi bácsitól” a valóban igazolható családi kapcsolatig.
Rajzold fel a saját családfádat is, miközben olvasod. Töltsd le ingyen a családfa-térképet, négy nemzedékkel, apai és anyai ággal.
Egy szó, amely egyszer csak visszatalált: Öreghegy
Arra is emlékeztem, hogy a nagymamám szülei valahol Pécs környékén, egy településen kívül, egy Öreghegynek nevezett részen élhettek. Több hasonló helynevet ellenőriztünk, de egyik sem volt az igazi. Aztán beszélgetés közben egyszer csak eszembe jutott a település neve: Döbrököz.
Ez már egészen más helyzet volt. Nemcsak egy családnév, hanem egy konkrét falu és egy külterületi helynév köré lehetett szervezni a keresést. Régi helynévtárak, helytörténeti írások, templomi emlékek és anyakönyvek kerültek elő. A településen talált, G. családnévhez kötődő történeti emlékek érdekes nyomok, de azt továbbra is külön kell igazolni, hogy az ott szereplő emberek az én felmenőim voltak-e.
Néha egyetlen földrajzi név többet ér, mint tíz bizonytalan névegyezés. Az emlékből akkor lesz kapaszkodó, amikor ellenőrizhető helyhez és irathoz kötjük.
A másik ágban egy hiányzó nagyapa vár
Az anyai ágon még személyesebb lett a kutatás. Édesanyám egy Fejér vármegyei városban született a harmincas évek végén, majd kisgyermekként örökbefogadó szüleihez került. Az örökbefogadó nagyapám, S. N., és Mária nevű felesége később Újpesten éltek. A családi emlékezet Pestújhelyhez kötődő rokonokat és sváb gyökereket is őriz. Édesanyám sokszor hallotta a családtagokat németül beszélni.
A vér szerinti anyai ágról H. E. nevét ismerem, aki a családi történetek szerint Nagyigmándról származott. Úgy emlékszünk, négyen lehettek testvérek: két fiú és két lány. Néhány keresztnév megmaradt, egy-kettő bizonytalan, és van olyan testvér, akinek egyelőre még a nevét sem tudjuk.
Az ismeretlen vér szerinti nagyapám neve továbbra is üres hely. De most már tudom, merre érdemes keresni: az eredeti születési bejegyzésben, az örökbefogadáskori iratokban, az esetleges gyámsági vagy apasági ügyekben. A levéltári fond megtalálása még nem azonos az ügyirat megtalálásával; az utóbbi lesz az igazi fordulópont.
Mit kellett elindítani, hogy összeálljon a kép?
Egyszerre többféle kutatási út nyílt meg. A családi elbeszélésekből összeírtuk a neveket, helyeket, beceneveket és a hozzávetőleges dátumokat. A digitalizált családfákból kerestünk lehetséges kapcsolódásokat, majd külön jelöltük, amit anyakönyvvel még ellenőrizni kell. Előkerültek régi térképek, helynévtárak, újságcikkek és levéltári gyűjtemények. Az örökbefogadás miatt az egykori árvaszéki iratok és a hivatalos származásmegismerési eljárás is fontos lett.
Közben rájöttem, mennyire sokat jelent egy idős családtag emlékezete. Egy megszólítás, egy utcanevet őrző mondat, az, hogy valaki „a falun kívül” lakott… ezek elsőre apróságnak tűnnek. A családfában azonban éppen ezek mutathatják meg a következő iratcsomó irányát.
És egyszer csak megszólalt a DNS is
A lányom évekkel ezelőtt DNS-alapú családfakutatásba is kezdett, és több családi mintát kezelt a MyHeritage rendszerében. Amikor a régi e-mailek között utánanéztünk, kiderült, hogy már korábban érkezett értesítés édesanyám egyik jelentős genetikai rokonegyezéséről. Egy J. V. monogrammal jelölt személy több száz centimorgannyi közös DNS-t mutatott vele.
Ez már nem pusztán azonos családnév vagy hasonló életkor. A közös DNS biológiai rokonságra utalhat, de önmagában nem mondja meg, hogy a rokon az ismert vér szerinti nagymama családjához vagy a máig ismeretlen nagyapa ágához kapcsolódik. Ehhez a közös DNS-egyezéseket, a családfákat és a dokumentumokat együtt kell vizsgálni.
És éppen ez az izgalmas: lehet, hogy az a név, amely az anyakönyvi történetünkből hiányzik, egy oldalági rokon segítségével egyszer még megismerhető lesz.
A családfa nemcsak nevek sora
Önismereti mentorként régóta foglalkozom azzal, hogyan hatnak ránk a családból hozott történetek, kimondott és kimondatlan szabályok, veszteségek és kapcsolati minták. A transzgenerációs önismeret számomra nem azt jelenti, hogy egyetlen ősünk történetéből megmagyarázhatjuk az egész életünket. Inkább azt, hogy kíváncsian és együttérzéssel ránézünk arra a közegre, amelyből érkeztünk.
A családfakutatás tényszerű kérdéseket tesz fel: ki, mikor, hol született, kit vett feleségül, hová költözött? A belső munka más kérdésekkel folytatja: milyen történeteket meséltünk magunknak erről a családról? Miről volt szabad beszélni, és miről hallgattak? Hogyan viszonyulunk az elhagyáshoz, a hovatartozáshoz, a családi hűséghez? A kettő együtt sokkal árnyaltabb képet adhat, mint külön-külön.
Hogyan kezdj hozzá, ha a te családodban is van egy örökbefogadás vagy egy ismeretlen szülő?
Ha a te családfádon is van egy üres hely, ezek a lépések adnak kapaszkodót:
- Írd össze, amit biztosan tudsz. Neveket, beceneveket, helyeket, hozzávetőleges éveket. A bizonytalant jelöld külön, kérdőjellel.
- Kérdezd meg az idős családtagokat, amíg lehet. Egy falunév, egy megszólítás, egy félmondat gyakran többet ér, mint egy egész délutánnyi internetes keresés.
- Kezdd a legbiztosabb eseménnyel. Örökbefogadásnál ez az eredeti születési anyakönyvi bejegyzés. Az anyakönyvi kivonat online is igényelhető, a régi bejegyzések és ügyiratok pedig a levéltárakban és az egyházi anyakönyvekben kereshetők.
- Érdeklődj a származás megismeréséről. Az örökbefogadott ember (vagy megfelelő meghatalmazással a leszármazottja) hivatalos úton kérheti a vér szerinti szülőkre vonatkozó adatok megismerését. Az aktuális szabályokról a gyámhatóságnál érdemes tájékozódni.
- Gondolkodj DNS-tesztben is. Ha a papírok elfogynak, a genetikai rokonok családfái vezethetnek tovább.
Gyakori kérdések
Meg lehet találni egy vér szerinti nagyszülőt, ha az örökbefogadás 80 éve történt?
Sokszor igen, bár türelem kell hozzá. Az eredeti születési bejegyzés, az egykori árvaszéki vagy gyámhatósági iratok és a DNS-egyezések együtt gyakran kirajzolják az utat. Minél előbb kezded, annál több élő emlékező van még a családban.
Mit tegyek, ha a családi név többféle írásmóddal szerepel?
Gyűjtsd össze az összes változatot, és mindegyikkel keress. A neveket régen gyakran hallás után jegyezték le, később sokan magyarosították is. Egy név háromféle írásmódja még nem jelent három különböző családot… és azonosságot sem bizonyít.
Miért fontos önismereti szempontból egy ismeretlen nagyszülő?
Mert a családi rendszerben minden ember helye számít, azoké is, akikről hallgattak. Egy hiányzó ős gyakran a hovatartozás, az elhagyatottság vagy a családi hűség érzésében mutatkozik meg a későbbi nemzedékeknél. Amikor nevet, helyet és történetet kap, sokaknál megkönnyebbülés és tisztánlátás jön.
A kutatás még csak most kezdődik
Egyelőre nem tudom a keresett nagyapám nevét. A nagymamám hivatalos keresztnevét és több testvér pontos kapcsolatát is igazolni kell. De már van egy családi vázlat, vannak ellenőrizhető levéltári irányok, egy emlékezetből előkerült településnév és egy jelentős DNS-egyezés. És ami talán a legfontosabb: az édesanyám még velünk van, így megkérdezhetem mindarról, amire emlékszik.
Nemcsak a múltat szeretném feltárni. Azt szeretném megérteni, hogy kik voltak azok az emberek, akiknek a döntései, veszteségei, örömei és újrakezdései végül hozzám is elvezettek.
A családfa gyökerei néha mélyebbre nyúlnak, mint ameddig ma ellátunk. De minden hitelesen megtalált névvel egy kicsit tisztábban látjuk, honnan érkeztünk.
Ha a te családod történetében is van egy hiányzó név, egy különös becenév, egy régi fénykép vagy egy történet, amelyet senki sem mesélt végig… talán érted, miért fontos nekem ez a keresés. Néha egyetlen kérdés elindít valamit, aminek a válaszát több nemzedék óta várjuk.
Ha szeretnéd látni, hol tartasz most a saját utadon, töltsd ki a Belső Iránytű önismereti kérdőívet. Ha pedig a családi mintáid teljes térképére vagy kíváncsi, a Családfa Sorselemzés megmutatja, mit hozol a gyökereidből, és merre vezet a saját utad. Személyesen Budapesten, Zuglóban vagy online.
Szeretnéd a saját családfádat is mélyebben megérteni?
A családfa több, mint nevek és évszámok sora. A Családfa Kapcsolatrendező Sorselemző Kurzusban egyetlen folyamatban, több oldalról kapcsolódsz a gyökereidhez:
- Számmisztikai névelemzés: püthagoraszi és kabbalista módszerrel, hogy lásd, mit hordoznak a családi nevek és a születési dátumok.
- Transzgenerációs családfa: felismered a nemzedékeken átívelő mintákat, amelyek ma is hatnak rád.
- Családállítás: megtalálod a saját helyedet a rendszerben, és leteszed, ami soha nem volt a tiéd.
Így a családfakutatásból önismeret lesz, az önismeretből pedig rendezettebb kapcsolat önmagaddal, a szüleiddel, a pároddal és a gyermekeiddel.
Olvasd tovább a Családfa-rovatban
- Családfakutatás: hogyan kezdj hozzá, és mit tudhatsz meg magadról a családfádból?
- DNS-teszt a családfakutatásban: mit árul el, és mikor hihetsz egy rokoni találatnak?
- Miért ismétlődnek a sorsok a családban? Transzgenerációs minták, anyaseb és apaseb
- Családállítás vagy családfakutatás? Mi a különbség, és mikor melyik segít?
A legmélyebb gödörből is van kiút. Innen szép győzni!
Fanó Magdolna | Önismereti mentor
Ingyenes munkafüzet
Mit hoztál magaddal a családodból… anélkül, hogy tudnád?
A családfa-térképpel négy nemzedéken át felrajzolhatod az apai és az anyai ágat, és megkeresheted, mi tér vissza a sorsokban. 8 oldalas, nyomtatható PDF, gyűjtőlistával és kérdésekkel.
